Hajléktalan történetek

1. Aki sokat utazik Budapesten BKV-val, legfőképpen a 4-6-os villamos vonalán, az valószínűleg már találkozott a lábak nélküli külföldi koldussal a villamoson. Múltkor láttam, ahogy az egyik megállóban 2 kigyúrt cigány "elkérte" az összekoldult pénzét szegény szerencsétlennek ...

2. Villamosmegálló. Várok. Odajön egy hajléktalan. A következő szöveget nyomta le:
"Már 17 éve élek az utcán hajléktalanként és az előbb ugyan már kaptam pénzt, de nem elég ahhoz, hogy legurítsak valami lötyit a torkomon a közeli kocsmában és jól berúgjak. Remélem kultiválod az őszinteségem és adsz egy kis pénzt."
A hirtelen meglepődéstől (ezzel a szöveggel még nem találkoztam) nem jutott eszembe egy frappáns válasz, már bánom, hogy nem a következőt válaszoltam: "Én is őszinte leszek. Általában hazudok a hajléktalanoknak, azt mondom, hogy nincs nálam pénz, amikor van. De most nincs. Remélem te is kultiválod az őszinteségem és eltűnsz."

Egyébként tényleg nem volt nálam pénz.