2007-05-13

Társadalmi áldozatvállalás

Orbán Viktor tegnapi beszédében (2007. május 12.) kiemelte a társadalmi áldozatvállalás fontosságát, amivel nagyon fontos dologra tapintott rá.

Mit is jelent a társadalmi áldozatvállalás?

Azt a helyzetet jelenti, amikor a társadalom egy tagja áldozatot hoz a társadalom javára annak ellenére, hogy ezzel ő maga valamilyen (többnyire anyagi jellegű) kárt vagy hátrányt szenved. Pl. egy sürgősségin dolgozó orvos, akinek mondjuk 17:00-kor lejár a munkaideje, de ha behoznak egy súlyos sérültet 16:59-kor, akkor nem csak 1 percig látja el, még akkor sem, ha valószínűleg ezért nem fog kapni semmilyen túlórapénzt. Orbán Viktor is konkrétan ezt az egy példát hozta csak fel, pedig bőven van még ilyen, ennél jobban vagy kevésbé fajsúlyos társadalmi áldozatvállalás.

Például átadjuk az időseknek a helyet a buszon, villamoson, átsegítjük a vakokat a zebrán. De ide sorolható az is, hogy nem drogozunk, vagy ha mégsem bírjuk ki nélküle, akkor sem szívjuk szénné az agyunkat, hogy csak egy kolonc legyünk hátralévő életünkben és természetesen nem akarjuk, hogy még több drogos legyen. Persze ez az alkoholra és a cigire is vonatkozik, nehogy belekössön valamelyik kendermagos ebbe a mondatba. Aztán nem gyújtogatunk Budapest utcáin, mert lehet, hogy jól égnek az utcai padok és a tűz jól mutat este a híradókban, de az is a közösséget károsítja, mert újra meg kell venni őket. Nem szennyezzük a környezetet, nem pazarlunk, főleg nem értelmetlenül (lásd német szemét behozatala).

A végtelenségig lehetne sorolni ezeket, de most nem a lista a lényeg. A demokrácia elhozta nekünk a várva várt szabadságot a szocializmus alól, de hamar rádöbbentünk, hogy hozta magával a kapitalizmust is, annak is a legeslegrosszabb formáját, a vadkapitalizmust. A kapitalizmus pedig nem tűri meg a társadalmi áldozatvállalások egyikét sem, hiszen azok nem segítik a profithajhászást, nem juttatnak semmi előnyhöz (kivéve, ha leírható az adóból ...) és egy nagybefektető számára ráadásul felesleges időpazarlás is. Pedig ezek nélkül nem juthat előre egy ország sem. Csak hátra.

1 comment:

k0zi said...

Viszont az sem járható út, hogy kapitalista rendszerben ragaszkodunk a szocializmus intézményrendszeréhez.

A vad kapitalizmust szépen lassan kezdjük kinőni, egyre több cégnél látom a környezettudatosságot (pl lebomló zacskók a hipermarketekben), persze ehhez is sok idő kell.